Ha eldobod egykor az özvegyi fátyolt,Fejfámra sötét lobogóul akaszd,Én feljövök érte a síri világbólAz éj közepén, s oda leviszem azt,Letörleni véle könyűimet érted,Ki könnyeden elfeledéd hivedet,S e szív sebeit bekötözni, ki tégedMég akkor is, ott is, örökre szeret! A Szeptember végén című…