Zsozsó, ezek az ócska kis prolik termelik a segged alá a javaidat.
Bő egy hónappal ezelőtt írtam róla, hogy a Magyarországon kibontakozó tüntetéshullám, mely a túlóratörvény miatt robbant ki, élvezi a rokonszenvemet, még ha a tüntetés mint érvelési forma alkatomtól és elveimtől idegen is.
Nos, a rokonszenvem azóta elmúlt. Egyre inkább az látszik ugyanis, hogy a különféle eszmék és ideológiák jegyében föllépő demonstrálókat nem rendszer-, hanem rend-ellenes indulatok vezetik.
Nem Nagy Blankával, a trágárságáról elhíresült diáklánnyal van a probléma. Valamennyien voltunk 18 évesek. Beszéltünk és gondoltunk butaságokat, könnyűnek hittük a világmegváltás projektjét, utáltuk a ránk kényszerített társadalom visszásságait. Közben el-elragadott minket az indulat. Aki tinédzser, az ilyen. Akkor is, ha egyébként jólnevelt módon ezt az arcát igyekszik nem a legszélesebb nyilvánosság elé állítani.
A kérdés inkább az, hogy miért gondolja azt a rendszer kritikusai közül bárki is, hogy ily módon egy igazságosabb társadalom (amely szerintem is kívánatos volna) érdekében vívott küzdelmében maga mellé állíthatja a többség rokonszenvét. Ez legalább annyira fakad a valóság félreismeréséből, mint amennyire a kamaszos lázadás vágyképei is abból fakadnak. Csak mivel felnőttekről és elvileg érett emberekről van szó, a tévedést kevésbé teszik elnézhetővé.
Egyet tudok érteni a Hetek elemzésével: Nagy Blankát nemcsak azok használják ki saját politikai céljaikra, akik ellene indítottak kampányt, de azok is, akik látványosan támogatják abban, amiben — lássuk be — semmi támogatható nincs. A bölcs eljárás a tüntetők (és a tüntetőket támogató médiumok) részéről a gimnazista háttérbe vonása lenne, nem pedig a beleküldése egy olyan küzdelembe, amelyből csak vesztesként távozhat.
Jól megmutatja ezt a gimnazista lány mondata, melyet Bayer Zsolt támadására, amelyben a trágárságáról elhíresült publicista őt "ócska kis prolinak" nevezte, válaszolt a hétvégén:
Zsozsó, ezek az ócska kis prolik termelik a segged alá a javaidat.
Az ilyen mondatoknak persze nem volna szabad elhangozniuk. Bayer mondatának sem lett volna szabad. És Nagy Blanka kezdeti mondatainak sem. Az ilyen mondatok építő hatása a társadalomra nézve ugyanis nulla.
De próbáljuk meg értelmezni mégis ezt a föntit, ha már elhangzott. Ne maradjon a levegőben.
Bayer Zsolt valóban — feltételezem — viszonylag jól él a mai magyar társadalom átlagához képest. Vannak javai. Vajon honnan származnak ezek? Ne vonjuk kétségbe: elsősorban onnan, hogy Bayer Zsolt egy igen tehetséges publicista, akinek sorait sok százezren örömmel olvassák. A liberális elit a '90-es évek elején el volt ájulva az írásaitól. De ez természetesen nem volna elég a meggazdagodáshoz. Mert amikor Bayer a liberális oldalon kegyvesztetté vált, akkor is volt egy hírlappiac, amely el tudta őt tartani. Ezt egy bizonyos Simicska Lajos nevű sajtómágnás hozta létre. Hogy Simicska honnan szerezte ehhez az első millióját, azt valószínűleg jobb nem feszegetni, később azonban ez a Fideszhez igen közeli vállalkozó egy kiterjedt céghálót hozott létre, és Magyarország egyik leggazdagabb emberévé vált. Szóval egy gonosz tőkés. Ideális személyiség hát ahhoz, hogy egyik keresetlen és kevéssé szofisztikált mondatát a rend(szer?)-ellenes tüntetők jelmondatukká tegyék. És körbe is értünk.
Bayer Zsolt (és Nagy Blanka) anyagi (és szellemi) javait (egyaránt) Simicska Lajos termelte ki. Hol maradnak e képletből az "ócska kis prolik"?
Vajon tanulmányozták a történet szereplői azt a Marxot, akire (persze jelöletlenül) hivatkoznak?
Az eszmei és mentális zűrzavar teljes.
Persze, értem, hogy a demonstrálóknak Nagy Blankára elsősorban azért van szükségük (és azért használják föl és ki őt), hogy az indulatukat demonstrálhassák. Ott azonban, ahol eszme nincs, csak indulat, igazságosabb társadalom nem fog keletkezni, csupán káosz, szenvedés és dögvész.
Mit is mondott erről József Attila?
[...] az indulat muló görcsökbe vész,
ha föl nem oldja eleve az ész.
Érdemes lenne az egész verset is megtanulni mint memoritert. Alkalmi vers a szocializmus állásáról a címe.
