„A strandon az is jó, hogy van még sok gyerek,
És van homokozó, és labdázni lehet,
Csak azt nem értem én, sok néni mért visít,
Ha véletlen egy labda épp egy bácsira ráesik.”

Még decemberben írtam egy meglehetősen terjedelmes bejegyzést arról, hogy milyenek Budapest gyógyfürdői télen. Budapest gyógyfürdői — leszámítva a nagy történelmi fürdőket, vagyis a Széchenyit, a Gellértet, a Rudast, a Lukácsot és a Királyt. És leszámítva az irgalmasrendi kórháznál található Veli Bejt, amelyet nem a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt. üzemeltet.

Szóval a "második vonalat" vettem szemügyre, egészen egyszerűen azért, mert ezekbe van bérletem.

Pontoztam is ezeket a fürdőket négy szempont szerint: 1, milyen a gyógyvizük, milyenek a gyógyvizes medencéik, 2, milyen a szaunaviláguk, 3, milyenek az élménymedencéik, 4, van-e és milyen az úszómedencéjük.

A pontozás végeredménye a következő lett:

Már akkor is igyekeztem hangsúlyozni, hogy a pontok kizárólag a fürdők téli szolgáltatásaira vonatkoznak, és ígéretet is tettem magamnak, hogy nyáron ellátogatok majd újra mindegyikbe, és megnézem, mit kínálnak, illetve milyenek nyáron.

Mielőtt belekezdenék az értékelésbe, pár előzetes megjegyzést okvetlenül szükséges tennem.

Először is a legfontosabb kérdés: milyen alapon értékelek. Nos, mint említettem a múltkor, 100 alkalmas bérletet vásároltam tavaly október végén, ami azt jelenti, hogy nagyjából heti kétszer látogathatom ezen fürdők bármelyikét. Mostanra eljutottam 68 látogatásig, melyek a következőképpen oszlottak el.

41-szer voltam Pesterzsébeten (itt lakom, ez van a legközelebb),
11-szer a Palatinusban,
8-szor a Dandárban,
4-szer Csillaghegyen
és 4-szer a Paskálban.

Az egyes fürdők értékelésekor kitérek majd arra, hogy ez az eloszlás korántsem volt véletlen, nyilván valamelyest tükrözi azt, hogy melyiket mennyire szeretem.

Másodszor: már a téli posztban is említettem, mik a saját prioritásaim. Felnőtt, gyermektelen ember vagyok, aki azért jár fürdőbe, hogy relaxáljon, ússzon, szaunázzon. Télen ez egyébként is jellemző, a vendégkör nagy része ezt a kategóriát erősíti. Nem úgy nyáron. Ilyenkor, főleg a kánikulai napokon, a legjellemzőbb az, hogy családok mennek strandra, gyerekekkel. A fürdők is tudják ezt, és szolgáltatásaikat is ennek megfelelően alakították ki. Ezért is van, hogy olyannyira különböző mottót kell választanom nyárra, mint télre. Akkor ugyebár egy Nádas-idézetet emeltem ki a "füstölgő vizekről". A téli fürdőzés csakugyan olyan, mint egy Nádas-mondat. Pihentető, elbűvölő, metafizikus, igazi esztétikai élmény. A nyári egészen más. Ez inkább a mindenki által ismert sláger soraira emlékeztet (és nem is hagyják, hogy elfelejtsük: Erzsébeten zárás előtt, mintegy kikergetendő a fürdőzőket a strand területéről, mindig ez a sláger szólal meg).

„A strandon az is jó, hogy van még sok gyerek,
És van homokozó, és labdázni lehet,
Csak azt nem értem én, sok néni mért visít,
Ha véletlen egy labda épp egy bácsira ráesik.”

Szeretem a slágereket, mert bárgyú és giccses felszínük valami mélység fölött mozog. Rátapintanak valamire, amit mindenki érez — máskülönben soha nem lehetnének slágerek. (Nem fogom most elemezni ezt a slágert és ezt a mondatot, maradjon éppúgy mottó, mint télen a Nádas-idézet volt.)

Harmadszor: télen még valamiképpen volt értelme a pontozásnak, hiszen a fürdők kínálata — adott szempontok mentén — összehasonlítható volt. Nyáron ez szinte lehetetlen volna, tényleg az alma összehasonlítása a körtével. Mindegyik mást kínál, másban erős, másban gyenge. Az alábbiakban tehát nem pontozni fogok, hanem kiemelem, mi az, amiért az adott strandot és/vagy fürdőt szeretni lehet, és mi az, ami kevésbé jó benne. A szempontom persze továbbra is a gyermektelen felnőtté, és ez értelemszerűen meghatározza, részben nyilván torzítja is, amit írni fogok.

Pesterzsébeti jódos-sós gyógyfürdő

Amit szeretek benne:

1. Közel van.

Hát igen, ez merőben szubjektív szempont, de mégis nyilván a legfontosabb. Nem mindegy, hogy egy fürdő negyedóra sétára van tőlem, vagy több mint egy óra útra tömegközlekedéssel, több átszállással. Pesterzsébetre tudok hétköznap is menni, munka után, pláne hogy nyolcig nyitva van.

2. Élményelemek.

Mint említettem a téli posztban is, a fürdőnek hatalmas élménymedencéje van, és benne ott van mindenféle olyan élményelem (jakuzzi, buzgárok, nyakzuhanyok stb.), ami ellazítja izmainkat, kényezteti testünket. Más helyeken (a nyári Palatinust kivéve) ezek száma jóval limitáltabb.

3. Csodálatos szaunaterasz.

A szaunateraszon ott van egy kültérbe nyíló finn szauna (ez mondjuk téli fagyokban a leghangulatosabb), egy hideg és egy forró vizes merülőmedence, egy Kneipp-medence és sok-sok napozóágy. Nincs jobb érzés, mint kijőve a szaunából megmerülni a fagyos vízben, érezni a bőrön a bizsergést, és száradni a napon.

4. Hullámmedence.

Ez egy viszonylag különleges szolgáltatás, az öt fürdő közül csak a Palatinusban van még ilyen. Gyerekes dolog, de tényleg jó érzés a hullámokon ringatózni.

Amit nem annyira szeretek:

1. Különösen hétvégéken hatalmas a tömeg.

El is szoktam tőle, hogy hétvégente Erzsébetre menjek, olyan sokan vannak. Nemcsak arról van szó, hogy elfoglalják az élményelemeket, hanem szinte nincs olyan elem, amit igazán funkcionálisan lehetne használni, ha túl sokan vannak. Ha fél percente benyit valaki a szaunába, az nem tud kellően felforrósodni. És így tovább.

2. Nincs strandmedence.

Ezzel az a gond, hogy aki hűvös vízre vágyik a kánikulában, az vagy a hullámmedencét választja, vagy egyszerűen odaül az úszómedence szélére, erősen zavarva az úszást. Ironikusan meg is állapítottam: én buta, azt hittem, télen lesz probléma, hogy kültéri az úszómedence, hiszen hogyan fogom bírni nulla fokban az úszást; valójában nyáron nehezebb úszni, mert a tömeg nem engedi.

3. Még mindig nincs jódos víz.

Gyógyvíz persze van a gyógymedencékben, de hogy milyen, ahhoz összehasonlításképp ideírom, hogy melyik fürdő melyik vize hány milligramm oldott ásványi anyagot tartalmaz literenként:

Nem tudom, hogy feltétlenül a mennyiség a döntő-e, mindenesetre tényleg jobban érzem a Palatinusban vagy a Dandárban a víz gyógyító hatását, mint mostanság Erzsébeten. (Hozzáteszem, elvileg ősztől újra lesz jódos víz.)

Palatinus fürdő

Amit szeretek benne:

1. Télen csodálatos.

Tudom, ez a poszt arról szól, hogy milyen egy fürdő nyáron, de nem hagyhatom említés nélkül, hogy mennyire kellemes télen a Palatinus: alig harminc-negyven ember lézeng az egész komplexumban, bőven van hely mindenütt, nagyon relaxáló élmény a gyógyvíz, a kinti forró víz, a benti szauna a két merülőmedencével. Egyértelműen a Palatinus lett télen a "második számú" fürdőm.

2. Elképesztő kínálat.

Míg télen a Palatinus kínálata a legszerényebb, nyáron egészen lenyűgöző a medencék sokasága. Hullámmedence, strandmedence, élménymedence, Margaréta-medence, csúszdamedence, termálmedencék... Ezek mind hatalmasak, több száz ember befogadására alkalmasak egyenként is. Élményelemek nemcsak az élménymedencében vannak, de a többiben is, és csakugyan van ezekben valami, ami még Erzsébeten sincs: sodrófolyosó. Szóval pusztán a szolgáltatások mennyisége és minősége alapján egyértelműen a Palatinus viszi a pálmát a nyári strandok közül.

3. Aromaszauna.

Itt mindössze 50-60 fok van, szóval legalább tíz percnek el kell telnie, hogy egyáltalán izzadni kezdjek, de nagyon szeretem, mert a párolgó gyógynövények illata nagyon megnyugtató. Általában két "valódi" szaunázás között egyszer ide is bejövök 15-20 percre, és úgy érzem magam utána, mint aki az összes gondját elfelejtette.

4. Úszómedence.

Szerencsére ezt a nyolcsávos, 40 méteres medencét alig használja valaki. (Nyilván nem sokan mennek azért strandra, hogy ússzanak.) Szinte mindig találtam teljesen szabad sávot, így minden nehézség nélkül úszhattam le azt pár száz (többnyire 560) métert, amit ilyenkor szoktam.

Amit nem annyira szeretek:

1. Tömeg.

A sokaság itt is elképesztő nyáron, főleg hétvégén. Megpróbáltam hevenyészett számításokba bocsátkozni az egyik szombaton, és arra jutottam, hogy több ezer (!) ember lehet egyszerre a fürdőkomplexumban. Nem mondom, hogy "talpalatnyi" hely sincs, de nem is arról szól a dolog, hogy egyedül vagyok a nappal, miközben körbefoly a víz.

2. Kevés az átöltözőkabin.

Ez tényleg meghökkentő. Összesen hat kabin van a termálrészleg öltözőrészén. Persze sokan nem ezekben öltöznek át, de így is előfordult már, hogy várni kellett az üresedésre.

3. Kevés a szaunahely.

Mint írtam, télen tökéletesen kielégítő az egyetlen, 12 fős szauna. Jó, ha négyen-öten látogatják egyszerre. A nyári tömegben azonban sokan odatévednek, és így persze már nemigen férünk el. (A probléma természetesen az aromaszaunánál is jelen van.)

Dandár gyógyfürdő

Amit szeretek benne:

1. Közel van.

Ha nem is negyedóra séta, de negyedóra buszozás. Ez tehát az egyetlen fürdő az erzsébetin kívül, amelyik hétköznap is opció lehet.

2. Nagyon jó a gyógyvíz.

Föntebb már említést tettem a gyógyvizek összetételéről. Aki a Dandárba megy, az olyan, mintha a Gellértbe menne. (A kútjuk ugyan különböző, de nagyon közel van egymáshoz.) Lehet, hogy van benne placebo-hatás, de a Dandár vizébe merülve csakugyan érzem mindig, hogy mennyire jótékony hatása van. (Már az illata is más, mint a többi fürdőének.)

3. Nincsenek gyerekek.

Természetesen semmi bajom a gyerekekkel, és nagyon jónak tartom, hogy strandra viszik őket, magam is gyerekként szerettem meg a fürdőzést, de ha relaxálni akarok, akkor nyilván az a jó, ha nincs sehol visongatás, ugrándozás, bőgés, üvöltözés, labdázás stb. A Dandárt nem is látogathatja 14 év alatti személy.

4. Nagyon hangulatos a külső rész.

Ez egy házak között megbújó kis kert, örökzöldekkel, padocskákkal, és persze két, jin-jang alakú medencével. Szerintem egyszerűen pompás.

Amit nem annyira szeretek:

1. Nincs úszómedence.

Fürdőkbe azért is járok, hogy ússzam. Nem vagyok egy túl sportos ember, így ki akarom használni a lehetőséget, hogy legalább egy kicsit megmozgassam az izmaimat, ne sorvadjanak el teljesen. Valószínűleg legalább kétszer olyan gyakran mennék a Dandárba, ha lehetne ott úszni is.

2. Szegényes szaunavilág.

Van két szauna a Dandárban (az egyik kifejezetten kicsi, a másik pedig kb. akkora, mint a Palatinusé), de valahogy mindig valami baj volt velük; hol az egyik nem működött, hol egyik sem. A szaunákon kívül csak egy gőzfürdő van, semmi egyéb "extra" szolgáltatás (mint a Palatinusban az aromaszauna, vagy Erzsébeten az infraszauna). Nem mondom, ha nincs baj és nincsenek sokan, ennyi is bőven elég (sőt a nagyobbik Dandár-szaunát kifejezetten szeretem), de van, hogy van baj, és van, hogy sokan vannak.

3. Rossz állapotú mellékhelyiségek.

Ezeket pedig, ha sokat szaunázik, tehát sokat iszik az ember, föl kell keresni. Míg a többi fürdőben ezek a helyiségek elég jól karban vannak tartva, tiszták, kulturáltak, a Dandárban hagynak kívánnivalót maguk után.

Csillaghegyi Árpád forrásfürdő

Amit szeretek benne:

1. Bőséges kínálat.

A csillaghegyi fürdő szolgáltatásai már télen is lenyűgöztek. Nyáron ehhez még a külső szolgáltatások járulnak, vagyis a nagy méretű (bár meghökkentően hideg, 22-23 fokos) strandmedence, illetve a fák között megbúvó, elképesztően hangulatos úszómedence.

2. Gyönyörű park.

A Csillaghegyi fürdő parkját a Gellérthegyhez hasonlítanám. Ez is olyan labirintus-jellegű, tele titokzatos lépcsőkkel, hatalmas fákkal, gyönyörű virágágyásokkal, sok kis szobrocskával. Ha van is tömeg, ebben a parkban szépen el tud oszolni.

3. Tisztaság, kulturáltság.

Amikor ebben a komplexumban járok, mindig érzem, hogy igényes, tiszta, jó állapotú minden. Valahogy mintha a vendégkörre is jellemző lenne ez. Nincsenek úszómedencébe ugrálgató gyerekek, a szaunákat használni nem tudó vendégek, ricsajozók, fontoskodók.

Amit nem annyira szeretek:

1. Messze van.

Erről természetesen nem tehet. De nyilvánvaló, hogy míg az erzsébeti meg a Dandár egy rövid kiruccanás; a Palatinus meg a Paskál egy hosszabb, de még azért vállalható út; addig Csillaghegy szó szerint a város másik végében van.

2. Nincs igazi gyógyvíz.

Az Árpád forrásfürdő vize, amivel a medencéket itt föltöltik, nem valódi gyógyvíz, csak "forrásvíz". Természetesen ez is jótékony hatású, ellazítja az idegeket, de azért érzem, hogy más dolog forró vízben fürödni, mint gyógyvízben.

Paskál gyógyfürdő

Amit szeretek benne:

1. Jó az úszómedence.

A 33 méteres medence télen be van fedve, tehát nem kell aggódni, hogy megfagy az ember, nyáron pedig ki van nyitva, és nagyszerűen lehet úszni benne, hiszen senki sem ezt akarja használni strandmedencének (lévén pár lépésre tőle egy valódi strandmedence, lásd a képen). Általában azt állapítottam meg a Paskál fürdőről, hogy ez az igazi "testvére" az erzsébetinek (nagyjából hasonló méretű, hasonló típusú szolgáltatásokkal), de minden egy kicsit rosszabb, egy kicsit kisebb, egy kicsit kényelmetlenebb benne. Nos, ez alól nyáron az úszómedence mindenképp kivétel.

2. Hatalmas panorámaszauna.

Már a téli posztban is említettem, hogy valószínűleg ez a város, de talán az ország legnagyobb szaunája. Nem fordult még elő, hogy ne fértünk volna el, hogy túlzsúfolt lett volna, hiába hogy olykor 15-20 vendég is izzadt benne. (Elvileg 35 főre van "kalibrálva", ami ugye nagyjából triplája a Palatinus-szauna befogadóképességének.) Nyilván lehet úgy gondolkodni, hogy teljesen mindegy, mekkora, elég, ha én elférek benne; de azért nem mindegy, hogy egyáltalán én tényleg elférek-e, és ha igen, akkor hol, "hanyadikon".

Amit kevésbé szeretek:

1. Az épület külleme.

Tényleg nehezen tudom megszokni a háromszög alakú formákat, a kitüremkedő vezetékeket, a zavaros elrendezést, szóval mindazt, ami miatt egy Feng Shui-mester alighanem a haját tépné. Valahányszor itt vagyok, valahogy furán, kényelmetlenül érzem magam. (Már az első benyomásom is ez volt, de azóta tettem még ugye három próbát, és ez a furcsa diszkomfort-érzés nem változott.) Mintha az egész épület szerkezetéből is fakadna, hogy akkor is zsúfoltnak tűnjön a tér, amikor pedig olyan nagyon sokan nincsenek is benne.

2. Pihenőhelyek hiánya.

Amikor legutóbb voltam a Paskálban, meghökkentem, hogy még azt a kevés nyugágyat is elvitték, ami volt. Meg is kérdeztem egy gondnoknak kinéző embert, aki azt mondta, hogy ezeket majd ki kell kölcsönözni, és fizetni kell értük. Megrázott, és kissé fel is háborított a dolog. Miért nem alapszolgáltatás, hogy az ember (pláne szaunázás után) leheverjen?

3. Kevés élményelem.

Érdekes módon az eddigi négy látogatásom során talán ha összesen kétszer használtam a Paskál élményelemeit (szóval ezeket a zubogókat, buzgárokat, vízfúvókákat). Nyilván azért, mert mindig foglaltak voltak. De nyilván azért voltak foglaltak, mert kevés van belőlük. Számomra nem ezek jelentik a fürdőzés legfontosabb élményét, de azért nem bánom, ha tudok egy kicsit lazulni bennük. Erre kétségkívül a Paskál a legkevésbé alkalmas.