Azt hiszem, a Szalambóban nem bántam olyan keményen az emberiséggel, mint a Bovarynéban. Mindenkinek, aki olvasó ember, megvannak a maga nagy irodalmi élményei. Regények, amelyek egy egész életre meghatározóan irányt mutatnak, és mintegy a „tökéletes könyv” ősképeivé válnak. 

Mély álom ringatott el, csak nem tudom, mikor. Ha igazán jó regényeket olvasok (azt hiszem, írtam már nyilvánosan is erről), gyakran előfordul, hogy dallamtapadás kíséri az olvasást: megragad a fülemben egy melódia, mely szinte elválaszthatatlanul hozzákapcsolódik a szöveghez.  Most azonban,…

És akik röhögnek, azok mibe hisznek? A XX. századi magyar irodalom egyik klasszikus nagy regénye a Rozsdatemető. Nekem mindeddig valahogy „radar alatt” volt, talán azért is, mert a kor, amikor megjelent, 1962, számomra irodalmi szempontból meglehetősen érdektelennek tűnt mindig is. A XX. század…

Kollégái, akik nem sokra becsülték, amíg élt, ma már alig emlegetik; neve az idősebbeknek intő jel, hogy rájuk is ez a sors vár, a fiatalabbaknak pedig csak egy hangsor, amely nem idéz sem múltat, sem olyan személyiséget, akihez nekik vagy a karrierjüknek köze lehetne. A Stoner című regényre még…

Igazából nem voltunk idevalók. Ha elolvasok egy könyvet, általában buzgón rávetem magam a róla írt kritikákra és (például molyos) véleményekre, hogy saját élményemet összevessem másokéval. Ilyenkor találok olyasféle meglátásokat, amelyek nekem eszembe se jutottak volna, és persze az is gyakran…

A művész magasabbrendű erkölcstelensége, a tudós magasabbrendű érzéketlensége, a jóember magasabbrendű értelmetlensége — ezek az igazi szent elfogulatlanságok. Elolvastam Osvát Ernő életrajzát*. Osvát Ernőről azt kell tudni, hogy nélküle nem létezett volna a Nyugat folyóirat, így valószínűleg az…

Az a férfi, aki szilárdan és kétségek nélkül azonosul hivatásával, nem ismer mást, csak azt, nem tud másról, csak arról, nem becsül mást, csak azt... Az igazán nagy olvasmányélmények mindig valahogy elképesztik az embert. Ezért van, hogy az évek elmúltával egyre ritkábbak az igazán nagy…

Itt láthatjátok eme romokat melyeket bámulva néznek a vad indiánok és ne képzeljétek hogy mindez nem fog megismétlődni újra. Cormac McCarthy az egyik legtöbbre tartott még élő amerikai író. Magam korábban Az út című apokaliptikus regényét olvastam el, melynek tömör drámaisága csakugyan…

Mert nyelvünk folyamatosan változik; életmódunkat is változásra kényszerítik a környezetünkben végbemenő legkülönbözőbb fajta anyagi változások; és ha hiányoznak közülünk azok a kevesek, akikben a kivételes érzékenység a szavak fölötti kivételes hatalommal egyesül, akkor előbb-utóbb elkorcsosul az a…

Hogy Géza lett Merényi. Nagyon fura érzés olyan embernek a könyvét olvasni, akit jól ismerünk. A leírt mondatok emlékeket idéznek föl bennünk, fölismerjük a szerző máshol, máskor már elejtett gondolatait, rögeszméit, vesszőparipáit, kicsit mintha beleíródnánk a szövegbe mi magunk is. Közben pedig…