A tartalom belül van, a tartalom az, ahogyan én mindezt átéltem; amit éreztem, gondoltam, hittem, reméltem közben.
Éppen három évvel ezelőtt, 2017 augusztusának végén indítottam el ezt a blogot. Az volt a célom, hogy a ránk zúduló sok-sok mondatra reagáljak, följegyezzem, emlékezetembe idézzem őket, és az ő segítségükkel jobban megismerjem és megismertessem nemcsak korunkat, de önmagamat is.
Egészen véletlen, hogy a harmadik évfordulóra éppen kereken 150 mondat gyűlt össze. Szóval évi 50 mondat. Amikor erre rájöttem, úgy éreztem, ez szinte fölhívás arra, hogy régóta dédelgetett vágyamat, valamiféle összegzést adni az eddigi mondataimról (mondatainkról), éppen most valósítsam meg.
Közbejött aztán az Index szerkesztősége körüli botrány is, amely komolyan megkérdőjelezte, hogy egyáltalán akarom-e még folytatni itt, a megváltozott körülmények között; nem fog-e annyira lezülleni az egész portál, hogy már maga a megjelenés rajta ciki lesz. Vagy éppenséggel: nem fogják-e egyik napról a másikra bezárni az egész blogketrecet. Ezek az aggasztó gondolatok óvintézkedésekre sarkalltak. Elhatároztam, hogy összes megjelent írásomról készítek egy másolatot: nyitottam egy Word-dokumentumot, és mindent átmásoltam egy külön fájlba. 12-es betűmérettel és szimpla sorközzel 462 oldal lett (167.000 szó, bő egymillió karakter). (Könyvformátumban ez nagyjából egy 800 oldalas vaskos könyv lenne.)
Hajmeresztő anyag.
Bevallom, azt hittem, képes leszek majd rá, hogy készítsek egy toplistát a kedvenc írásaimból, de ahogy végigolvastam az írásokat (mert mindegyiket újra végigolvastam!), arra eszméltem rá, hogy ezek a szövegek nagyon erősen magyarázzák egymást. Külön-külön szinte egyik se állna meg "esszéként", csak együtt olvasva adnak ki egy meglepően koherens gondolatvilágot. Másfelől meg olyan sokféle témát érintenek, hogy egymással igen nehezen összehasonlíthatók.
Vagyis inkább tematikus csoportokat érdemes elkülöníteni ebben az "anyagban", és esetleg a csoportokon belül kiemelni egy-egy szöveget. Ezt teszem hát most, annak a mondatnak a szellemében, melyet egy (számomra némileg érthetetlen módon) kevés kattintásszámot elért írásomban fogalmaztam meg így:
A tartalom belül van, a tartalom az, ahogyan én mindezt átéltem; amit éreztem, gondoltam, hittem, reméltem közben.
(1) Bár ez alapvetően nem egy politizáló blog, időről időre kénytelen voltam foglalkozni politikával is. Ezek közül a szövegeim közül talán a CEU-ügyről írtakat emelném ki; ez foglalja össze talán legjobban, amit a mai politikai viszonyokról gondolok.
(2) A direktben aktuálpolitikai tartalmak mellett megpróbáltam általánosabban is megfogalmazni, ahogyan politikai kérdésekhez és problémákhoz általában hozzáállok. Arra jutottam, hogy hozzám a konzervatív szemlélet áll legközelebb, és hogy ez mit jelent, azt például a "magától is zajló életről" szóló írásomban fogalmaztam meg. (Ami arra is magyarázatot ad, hogy miért írok viszonylag ritkán aktuálpolitikáról.)
(3) Érdekel a történelem is, és hogy a történelemről általában mit gondolok, azt egy Nietzsche-idézet segítségével fogalmaztam meg. Konkrétabban különösen a Horthy-korszakról írtam többet, ezek közül a szövegeim közül talán azt a képekkel tarkított írásomat emelném ki, amelyben azt fogalmaztam meg, mennyire egyéni, hogy ki hogyan él meg egy korszakot, ki hogyan éli meg a történelmet.
(4) Sokszor a szépirodalmi olvasmányélményeimről írtam. A hat év végi összefoglaló posztot természetesen kiemelném, hiszen ezekkel dolgoztam a legtöbbet, és ezek a leginformatívabbak, önmagukban teljes olvasónaplók. Regényértelmezéseim közül a legjobb emlékeket a Déry Tibor Befejezetlen mondatáról írottak keltik bennem.
(5) Írtam versekről is, ezek közül a szövegek közül a Tandori Hommage-áról írott a legérdekesebb számomra, hiszen ez a szövegem mutatja meg legjobban, hogyan működnek bennem a versek.
(6) Elkalandoztam más tudományterületekre is, ezek közül a szövegeim közül ízlésem kivételesen egybeesik az Index olvasóéival, mert a Norman Doidge könyvéről írtakra kattintottak valóban a legtöbben. Ez arról szól, hogy az agykutatás új eredményei szerint agyunk struktúrái rendkívül változékonyak, és gondolatainkkal is alakít(hat)juk őket.
(7) A pszichológia meglehetősen közel áll hozzám; e három év alatt a legnagyobb élményt számomra Eric Berne Sorskönyv-elmélete jelentette, így az erről szóló írásomat emelném ki e tematikus blokkban.
(8) A kimondottan filozófiai szövegeim közül számomra a Kantról írtak tetszettek most újraolvasva a legjobban, de meglehet, ez csak a pillanatnyi helyzet. A kereszténységről és Jézusról minden karácsonykor írtam; most e szövegek közül A Gyűrűk Ura kapcsán elmondottaknál éreztem legjobban, hogy ez ragadja meg számomra legjobban a keresztény tanítás lényegét. (De a másik kettő, kattintás szempontjából alulértékelt szöveg is lényegi kiegészítéseket tartalmaz.)
(9) A filmekről írt szövegeim mind nagyon kedves emlékek. Hadd emeljem most ki az Üvöltő szelekről írottakat.
(10) Külön csoportba helyezem a hétköznapi életem mondatait. Ezek úgyszintén egytől egyig szép emlékek. Most a Kizárás címűt van kedvem kiemelni.
(+1) Végezetül az utolsó csoportban magamról írtam. Szerintem a legjobban a 37. születésnapomra írt szövegemben fogalmaztam meg, hogy hol tartok éppen az életemben.
Hát, szép kis könyv lenne ez...
Végezetül hadd szolgáljak néhány statisztikával.
Íme a tíz legnépszerűbb írásom:
Egyébként az írások közül
100 alatti kattintást ért el: 43
100 és 500 közötti kattintást: 77 [ez a jellemző bloghu-címlap kattintásszám, pár száz olvasóval]
500 és 1000 közöttit: 12
1000 fölöttit: 17
Itt ragadom meg az alkalmat, hogy köszönetet mondjak mindenkinek, aki nemcsak rákattintott az írásokra, de el is olvasta őket, azoknak meg még külön köszönet, akik észrevételeztek, kommentáltak, kiegészítettek, vitatkoztak, nagyban növelve ezzel a blog színvonalát. Név szerint azokat emelem ki, akik sok poszthoz hozzászóltak, és sokszor elgondolkodtattak értékes mondataikkal: King_Billy, Prawo, Kahl_Drogo, Maverick, Recklamal. Tartsák meg jó szokásukat.
Legvégül pedig következzék egymás után mind a 150 eddigi mondat. A mi mondataink. Hadd fűzzem hozzá (hiszen talán jellemző lehet), kik azok, akiktől nem csupán egy mondatot idéztem.
Thomas Mann 4 mondattal áll, így ő az abszolút "győztes".
3 mondatot idéztem a következőktől: Agota Kristof, Bibó István, Déry Tibor, Karl Jaspers, Németh G. Béla és Németh László
2 mondatot pedig tőlük: Csányi Vilmos, Jézus, Yuval Noah Harari, Michel Houellebecq, John Kekes, Kosztolányi Dezső, Szekfű Gyula, Tamás Gáspár Miklós,Tandori Dezső, Donald Trump
Tehát a mondatok:
- Ha egy bokszoló mindenkit kiüt, akkor az egy jó bokszoló, nem? (Hajdú Péter)
- Egy nagy költő olyan, mint a kissármási földgáz vagy a budai hévforrások; meghagyható kiaknázatlan természeti tüneménynek s átalakítható lakások fényivé, messziről összesereglett emberek gyógyszerévé. (Németh László)
- Kérem, ne hívják ki rám a rendőrséget sem: a jövő hónap végén megteszem az utolsó utam a BKV-val, és utána már nem is zaklatom önöket. (névtelen BKV-használó)
- A sorsodat nem elfogadnod, hanem megválasztanod kell. (Paulo Coelho)
- Nem kell szeretnünk egymást, hogy szeressük a mieinket. (Stumpf András)
- Van-e a magyar irodalom egészében olyasmi, amire a külföld mint szellemi tüneményre fölfigyelhet? (Németh László)
- Itt, ha tiszta időben, nyári éjszakán az égre néz az ember, látja a csillagokat. (egy Csemőre települt holland nő)
- Vagy a technológia fejlődésének abszolutizálása, dicsérete nem ott akad el, hogy a technológia sosem semleges, mindig valamilyen morális szinten álló emberek használják, vagyis hiába van technikai fejlődés, ha az emberiességünket süketség és műveletlenség veszi körül? (Lánczi András)
- A mentálisan egészséges emberek egyik ismérve, hogy a valóságot pozitív irányba torzítják. (Eugene Taylor)
- Te jobban én voltál, mint amennyire én én vagyok. (Catherine Earnshaw az Üvöltő szelek című filmben)
- Tulajdonképpen a magyar társadalmat megfosztották a megbocsátás gesztusától is. (Szerencsés Károly)
- Nyilván lehet az EU-ról hosszan beszélni, hogy mennyire előnyös gazdasági értelemben is, de fontos látni, hogy nem ez az egésznek a lényege, hanem a békeprojekt. (Thomas J. Sargent)
- Én már most is sokat tanulok. (egy cigány kislány a 66-os buszon)
- Utolsó berlini lakásom Kühnertéknél volt, kinn Schöneweidén, egy vadszőlővel befuttatott villaház első emeletén. (Nádas Péter)
- Aki kirúgja a labdát a pályáról, aznapra kizárják. (felirat egy pesterzsébeti játszótéren)
- Egyre csökken a magyarok elfogadottsága Romániában. (hír az Indexen)
- Igaz, de megmondom én, hogy mire kéne még jobban ráerősíteni: más időben, de ugyanaz a Móricz Zsigmond a Nyugatnak és a Kelet Népének egyaránt a főszerkesztője volt, miközben a Kelet Népe épp az ellenkezőjét állította annak, amit a Nyugat képviselt. (Puzsér Róbert)
- A józan gondolkodású földmíves falusi emberek, akik ott voltak, sokkal több jelenséget vettek észre a holttesten, mint a tudománynak és hivatalnak embere. (Eötvös Károly)
- A gyerekekkel való visszaélésnél a nemek nem is annyira számítanak, a lényeg a hatalmi viszony. (Baran Katalin)
- Ha ugyan mesélés volt az: a kényszerű sietség a történet csattanója felé, csupaszon sántáló mondatok buktatói között; a helyzetek, fordulatok, lélekállapotok szószegény elnagyolása; a képzelet mögött kullogó kifejezőkészség elesettsége; a feltáratlan maradt természet, névtelen virágaival és egyetlen esőjével, amely – későbbi megfigyeléseim szerint – sohasem szemerkélt, nem zengett, zuhogott, nem dobolt, nem paskolt, semmilyen más változatában meg nem jelent, mindig csak esett. (Sütő András)
- 2013-ban kaptam megbízást egy gyerekeknek szánt kifestőkönyvre, akkor jutott eszembe, hogy készítenék egyet felnőtteknek is. (Joanna Basford)
- Elég lehangoló képek ezek, mármint olasz szemszögből. (Fülöp László)
- Sokan csak csúnyán tudnak beszélni, pedig nem is káromkodnak. (Birtalan Ferenc)
- Az angol liberalizmus a szárazföldi népek számára csak példa lehetett, melyből tanulhattak, de nem minta, melyet saját földjükön megvalósíthattak volna. (Szekfű Gyula)
- Nekünk ugyan, kiket korunk képtelenül alacsony lelkű hírlapirodalma el nem kényeztetett, ez a régmúlt talán a tisztesség és jóhiszeműség korszakának tűnik fel, tényleg azonban mi sem szomorúbb, mint hogy az új magyar középosztály többsége nemzeti érzését és nemzeti műveltségét e hírlapirodalomból meríté. (Szekfű Gyula)
- Szól a sípszó: átkozott nép,
Ne hagyja az Úr veretlen,
Uralkodást magán nem tűr
S szabadságra érdemetlen,
Ha bosszút áll, gyáva, lankadt
S ha kegyet ád, rossz, kegyetlen. (Ady Endre) - Sajnos hülyék között vagyunk kénytelenek élni. (egy tanár bácsi a 23-as buszon)
- A barbár lélek hatalmat lát a betűben. (Babits Mihály)
- A metró Kőbánya-Kispest és a Lehel tér között az adventi vasárnapokon napközben is közlekedik. (BKK-hangosbemondó)
- A világ teljes és általános megbízhatatlanságával szemben azonban mégiscsak szemben áll egy másik valami: a világban létezik olyasmi, amiben érdemes hinnünk, ami felébreszti bizalmunkat; létezik szilárd talaj: haza és táj; szülők és ősök; testvérek és barátok; a hitves. (Karl Jaspers)
- Sőt úgy tűnik, a tulajdonképpeni kommunikáció éppen ott ér véget, ahol magamat és a másikat mint ilyet, tartós én-tartalomnak tekintem; ekkor a kommunikáció mindössze alapjában véve szolipszisztikus lények érintkezése, amely a lényegesben való önlét szempontjából semmiféle következménnyel nem bír. (Karl Jaspers)
- Mert mindenki, aki kér, kap; aki keres, talál; és aki zörget, annak ajtót nyitnak. (Jézus)
- Egy majomtól sosem tudnánk megszerezni a banánját azzal az ígérettel, hogy halála után majd végtelen mennyiségű banán vár rá a majommennyországban. (Yuval Noah Harari)
- Hogy Isten megteremtette a jó és rossz világát, s részvéttel viseltetik iránta, fenséges szeszély szemükben, amely sérti őket, mivel valószínűleg inkább joggal, mint jogtalanul azt gyanítják emögött, hogy az Úr megcsömörlött hozsannázó tisztaságuktól. (Thomas Mann)
- A gazdag embernek a szemétdombján is több érték van, mint a szegény ember házában. (Mérő László)
- Az őféle, vágyvilágot rejtő öntanulók rendszerint gőgösek és sérülékenyek, nagyot akarók és gyávák, szenvednek magányuktól, és rettegnek különbözőségük, albatrosz voltuk következményeitől, gyanakvók, visszahúzódók, nem mernek maguktól próbára kiállni. (Németh G. Béla)
- Mivel mégis figyelmen kívül hagytuk mindezt, ma olyan globális gazdaságban élünk, amely már most is jóval túlfeszítette az annak otthont adó természet határait, mégis további növekedésre van szüksége ahhoz, hogy működjön. (közgazdászok kiáltványa)
- Ellenfeleimről az a véleményem, hogy egyiket le tudom győzni, a másiktól kicsit tartok; nem tudom, hogy neki milyen témakör az erőssége. (egy női versenyző a Honfoglaló című játékban)
- Ez egy szerzetesi szakma. (Györgyi Anna)
- A bronchitis (hörghurut) és a köhögés azonban 10 napnál hosszabb ideig is fennmaradhat, a légutak teljes gyógyulása pedig akár 6-8 hétig is eltarthat. (webbeteg portál)
- S teszik ezt a szellemi világban elfogadhatatlan öntelt, naiv magabiztossággal. (Németh G. Béla)
- Nincs már olyan történeti esemény vagy személy, ami, vagy aki minden magyar számára ugyanazt jelentené. (Farkas Attila Márton)
- Biztos azért, mert mi, magyarok már eleve mindent tudunk. (Tóta W. Árpád)
- Ne értsünk bár egyet szemléletével, lássuk is bár éles megvilágításban tévedéseit, vegyük is bár bonckés alá szigorú tárgyiassággal elsiklásainak okait — ez esetben sem csak java szépírói művei tartoznak mindig gondosan őrzendő s mindig megkérdezendő örökségünkhöz, hanem minden csalútja ellenére esszéisztikája is, amelyből az erkölcsi vállalás felelőssége, a szellemi jelenlét állandósága, a gondolati nyitottság folytonossága nemcsak a napi divatok hódolóinak szól ki intően, hanem saját, apologetikus rajongóinak is, akik bibliává, katekizmussá merevítik, ahelyett, hogy tévedéseiből tanulnának, legalább annyira, mint ő maga utolsó szakaszában. (Németh G. Béla)
- Akárcsak a magyar gazdaság produktumai, a pop is összeszerelő üzemekben készül, minimális hozzáadott értékkel. (Both Miklós)
- Két migráns olimpiai aranyat nyert Magyarországnak. (Majtényi László)
- Ha azért gondolkodom, írok és beszélek, hogy hassak, már elindultam azon az úton, hogy elfogadjam a valótlanságot, miszerint: igazság az, ami hat. (Karl Jaspers)
- Én nagyon szépnek látom magát. (Rácz Mária a Testről és lélekről című filmben)
- Jelenleg nincs olyan átfogó jogszabály az EU-ban, amely garantálná az őshonos nemzeti kisebbségek jogait. (Borbás Barna)
- A magyar politikai pártokat tehát az a veszély fenyegeti, hogy elsősorban politizálásra kapható, de korrupt és selejtes elemeknek a közreműködését kapja meg, az ország többsége pedig egy bizonyos békét, nyugalmat és rendet kívánó passzivitással nézi a fórum tülekedését, és ismét elveszti annak a tudatát, ami minden demokrácia első alapfeltétele, hogy a fórumon folyó dolgok mindenkinek a közös ügyei, és a fórumon folyó dolgok menete azon múlik, hogy az ügyek eme közösségével mindenki tisztában is legyen. (Bibó István)
- Ezt az arisztokratikus, rendi kozmoszt nevezi a mai közírászat – canis a non canendo alapon – „polgárinak”, hogy a Horthy-rendszert amúgy liberálisan rehabilitálhassa, mintha az Krúdy, Kosztolányi, Márai rendszere lett volna. (Tamás Gáspár Miklós)
- A magyar vezető réteg többsége azonban nem tudott, nem mert szembenézni ennek a három tételnek, a független, szabad országnak, az alkotmányos monarchiának és a történeti határoknak Magyarország számára való kibékíthetetlen ellentétével, mert túlontúl félt a Habsburgok hatalmától, és túlontúl félt a nemzetiségek elszakadási szándékától. (Bibó István)
- “I’m just curious” she ‘d reply. (egy kanadai turista)
- Nyugodt lélekkel szavazzanak a Munkáspártra. (Thürmer Gyula)
- Egyenlőtlenség + annak minden percben a szerencsétlenebbek arcába dörgölése + társadalom fragmentálódása millió törésvonal mentén + neurológiai hajlam a negatív hírek és félelmek felülsúlyozására + modern médiakörnyezet + véleménybuborékok + lokális, szellemi és anyagi szempontból heterogén közösségek szétbomlása + győztes mindent visz jellegű gazdaság + társadalmi szolidaritás erodálódása + ideológiákon való rugózás annak megértése helyett, hogy az emberek csak jól akarnak élni + biztos kimaradt pár dolog = ez vagy valami hasonló. (Maverick)
- Volt egy farmom Afrikában. (Karen Blixen dán írónő a Távol Afrikától című filmben)
- Egész életét végigkísérte az irodalom átpolitizáltsága elleni küzdelem, miközben a politikum mélyebb megértése is vezette: bár kezdetben különböző szekértáborokhoz sodródott, később — tudatosan vállalva a maguk útját járók magányosságát — szigorúan kitartott a művészet politikamentességnek programja mellett. (Arany Zsuzsanna)
- A nyomornak ezek a külvárosi telepei oly elképzelhetetlenül messze estek attól a szinttől, amelyen e korszakban a polgárság átlagos tömegei éltek, hogy az ember, ha pl. telefont képzelt el egy ilyen lakásba, önkéntelenül elnevette magát, mintha Afrikában egy meztelen négeren, aki épp négykézláb kúszik elő a bokorból, angol cilindert pillantana meg. (Déry Tibor)
- Arról, hogyan lehet képviselni az evangéliumot, Molnár Illés azt mondja: a posztmodern ortodoxia, vagyis a relativizmus abszolutizálása lecsengőben van. (Parókia folyóirat)
- Gyermeked születése tesz férfivá téged, nélküle egy elkezdett torzó, egy be nem fejezett vázlat vagy! (Böjte Csaba)
- Ki szedi össze váltott lovait?
ha elhulltak, ki veszi a nyakába?
ki teszi meg mégegyszer az utat
értük, visszafelé, hiába? (Tandori Dezső) - Ahogy csak az ember lehet igazán gonosz, úgy igazán önzetlen is csak az ember lehet. (Jane Goodall)
- A mérnök szerint a pohár kétszer nagyobb a kelleténél. (pólófelirat)
- Ahol ízlését nem támasztotta alá a politikai fegyelem, mint például a ruhák színösszeállításában, magárahagyottan, rendszertelenül s naivul tévelygett a rikító pátosz vagy az érzelgősség útvesztőiben; egy ízben ragyogó szemmel, boldogan mesélt Lőrincnek egy Berlinben töltött hetéről, amelynek minden estéjén "egy remek italt ivott, egy úgynevezett potsdamer Stange"-t, világos sört málnaszörppel keverve. (Déry Tibor)
- During those days, when you inquired of any sleepy-eyed young Hungarian writer what he was working on, he would invariably say: "I'm writing a play for Hollywood." (Ladislas Farago)
- Gondold meg, csak az ember néz meccset. (Esterházy Péter)
- Végül 2006-ban már azt hittem, hogy Argentína bajnok lehet, hiszen a kartonja szerint a déli félteke egyik legnagyobb taktikusa, José Pekerman ült a kispadon, egy jezsuita egzisztenciába oltott Werner von Braun, kezében Petra cigarettával, röppálya-grafikonokkal és négyjegyű függvénytáblázattal, és tökéletesen is működött az egyhetvenes gépezet, egészen addig, amíg Pekerman túl nem taktikázta és el nem cserélte magát a németek ellen. (Csunderlik Péter)
- A valóban isteni, általános maga a földművelés intézménye, az állam, a házasság stb.; ehhez képest jelentéktelen dolog tudni azt, hogy ha hajóra szállok, elpusztulok-e majd vagy nem. (Georg Wilhelm Friedrich Hegel)
- Melyik lenne az az egyetlen szó, amelyikkel korunkat jellemeznéd? (mondat egy álmomban)
- Conservatives believe in unchosen obligations (pieties), whereas classical liberals think that the only source of obligation is choice. (Roger Scruton)
- A milliomosok száma a hetvenes évek elejétől a nyolcvanas évek közepéig mintegy tízszeresére nőtt! (Valuch Tibor)
- _ _ _ (egy buszvezető)
- Egyebünk sincs a világon, csak az, hogy a család együtt van. (az anya John Steinbeck Érik a gyümölcs című regényében)
- Ha nézni kezdek valamit, akkor annak egyetlen vetületét látom csupán, miközben jól tudom, hogy számos egyéb vetülete is van, amelyek azonban az adott irányból éppen nem láthatóak. (Földényi F. László)
- Bebizonyosodott, hogy aki kutyát tart, könnyebben alakít ki barátságokat: újabban bowlingozni járunk két környékbélivel. (a női narrátor Szvoren Edina Szeretnék mondani valamit az életemről című novellájában)
- Mindaddig, amíg nincs a kezünkben egy meggyőző, részletes és mindenki által elfogadott magyarázat a történelem átfogó sémájával kapcsolatban, az emberek többsége továbbra is arra fog gyanakodni, hogy a rasszista biológiai magyarázat mégiscsak helyes. (Jared Diamond)
- Létre kell hoznunk egy globális identitást, és arra ösztökélni az embereket, hogy az emberiséghez és a bolygóhoz is legyenek lojálisak a saját nemzetük mellett. (Yuval Noah Harari)
- Olyan országokban, ahol igazi antifeudális forradalom játszódott le, az Aporhoz hasonlókkal végzett a bakó. (Tóth Gyula)
- Lehet, hogy a németek egyszerűen csak nem akarták otthagyni a filmvetítést. (idézet a Hitler Hollywoodja című dokumentumfilmből)
- A szocializmus hatalmas hazugsága, hogy közösségi társadalmat épít, ugyanis a valóságban individuumokra hasította még a kisközösségeket is. (Csányi Vilmos)
- A sorskönyv pusztán annyit jelent, hogy valaki sok évvel ezelőtt megmondta valakinek, hogy mit kell tennie, és az illető úgy döntött, hogy megteszi. (Eric Berne)
- Akkor reménykedjünk együtt. (egy befolyásos kormánytag)
- Edmund Wilson amerikai kritikus méltán szörnyülködik azon, hogy egyes irodalmárok – közöttük ő is – az Iván Iljics halálával vagy Franz Kafka Átváltozásával rombolják le a tanítandó ifjaknak a társadalom normális és elviselhető jellegére vonatkozó, az életben oly hasznos elképzeléseit. (Arató László)
- Alacsony nyomású légtömegek úsztak az Atlanti-óceán felett; keletnek tartottak, az Oroszországot borító magas nyomású légtömegek felé, és eddig semmi hajlandóságot nem mutattak, hogy északi irányban kitérjenek. (Robert Musil)
- Ha nagyon muszáj — de miért muszáj! — a Kincskereső kisködmönig: bár nem látom be, mi ez a tapadás lúzer kisfiúkhoz bicebócán és nemecsekernőn át Nyilas Misiig. (Kukorelly Endre)
- Whatever happened to Global Warming? (Donald Trump)
- One of the problems that a lot of people like myself — we have very high levels of intelligence, but we’re not necessarily such believers. (Donald Trump)
- Épp erre az attitűdre van szükségük az elnyomóknak: bölcsnek hiszik magukat, miközben lemondanak a cselekvésről és magasról tojnak a mások problémáira. (egy ismerősöm)
- Neked nem kevés van a fejedben, nem biztos, hogy még mindig magadat kéne tömni, inkább nyomni vissza a társadalomba, sőt inkább a szegényeknek, ha már demokráciában élünk és nekik is ugyanannyi szavazatuk van egyenként, mint neked. (changemynamekukac)
- Én pedig azt mondom nektek, hogy aki haragszik testvérére, megérdemli az ítéletet, aki pedig azt mondja testvérének: Ostoba! – megérdemli, hogy a nagytanács elé kerüljön; aki pedig azt mondja: Bolond! – méltó a gyehenna tüzére. (Jézus)
- Demokratának lenni mindenekelőtt annyit tesz, mint nem félni: nem félni a más véleményűektől, a más nyelvűektől, a más fajúaktól, a forradalomtól, az összeesküvésektől, az ellenség ismeretlen gonosz szándékaitól, az ellenséges propagandától, a lekicsinyléstől és egyáltalán mindazoktól az imaginárius veszedelmektől, melyek azáltal válnak valódi veszedelmekké, hogy félünk tőlük. (Bibó István)
- Már Évivel való egész viszonya kezdettől fogva úgy alakult, hogy valójában soha nem a találkának örült, hanem a találkán érzett örömének — mintha az ember csak a szombatnak tudna örülni (amely után a vasárnap következik), de ezt magát elsötétítené a gondolat, hogy újra egy hétfő követi, s ezért végig rosszkedvűen ülné meg; s e rossz kedv emléke előrevetődnék már a következő szombatra is, amelyet ugyancsak megrontana, úgyhogy már csak pénteken tudná valamennyire örömét lelni abban, hogy szombaton örül majd a vasárnapnak — így benne is a neuraszténiás boldogság egyre kisebb térre szorult a konokul terjeszkedő árnyék elől s becstelenné tette; már szinte megelégedett azzal a reménnyel, hogy Évi egyszer Alexandriából fel fogja hívni telefonon. (Déry Tibor)
- 40 esztendős uralkodása, melynek lényege az európai centrum és az országai közötti, az elmúlt 150-200 évben tovább mélyült fejlettségbeli különbségek csökkentésére való törekvés volt, bővelkedett eredményekben. (Romsics Ignác)
- Vonják csak le nyugodtan a saját következtetéseiket, de számomra ez a szezon nagyon, hangsúlyozom, nagyon ígéretesnek tűnik. (Johan Cruyff)
- Zsozsó, ezek az ócska kis prolik termelik a segged alá a javaidat. (Nagy Blanka)
- (Ez azonban nem egyenlő az önállósággal, mivel a nagyobb gádzsó társadalomból és gazdaságból kiszakadva nem képesek eltartani magukat.) (Sir Angus Fraser)
- És nem tartom a magam számára igaznak, hogy azzal a tömérdek tragédiával, önellentmondással, mely az életünkben ott van, épp csak együtt élnünk kell, némán, s közben alkotnunk kell saját művünket, pályánkat — mondjuk a mások örömére is.(Tandori Dezső)
- S a gyertya, amelynél az izgalommal, ámítással, bánattal és gonoszsággal teli könyvet olvasta, ragyogóbb fényre lobbant, mint valaha; ami odáig homályban volt, megvilágította: sercegett egyet, aztán homályosodni kezdett, s lassan örökre kialudt. (Lev Tolsztoj)
- S a villanyos csodákkal, charlataneriákkal és tüneményekkel versenyt futottak a vallásos eksztázis őrjöngései; utoljára nem lehetett már az általánosan elterjedő bajból különválasztani, mi az ideges bántalom, mi a csalás, mi az öncsalás, az erős hit meg az ámítás; mi a természettudományok reális vívmánya, meg a könnyen hívők túlzása; mi az álom és igaz történet; — és végre mi az emberi fogalmakon túljáró égi titok. (Jókai Mór)
- Nincs T/4., többes szám negyedik személy, egy olyan "mi"-fogalom, amibe minden élőlény beleértendő lenne — természetesen velünk együtt. (Bánki Éva)
- Harminc évvel később Michelnek megint csak ugyanarra a következtetésre kellett jutnia: a nők kétségkívül jobbak, mint a férfiak. (Michel Houellebecq)
- Ja, sagte Humboldt, genau das sei Wissenschaft. (Daniel Kehlmann)
- Szerettem vón egyetlent, határtalant csinálni,
Hírt adni: itt vagyok! — hogy mind a tengert bejárja,
Mint kezdő nap, mosolylyal sütni szegény világra,
S végre orvosságot a halál ellen tanálni. (Szép Ernő) - A modern társadalmakban ez a helyzet megváltozott, az egytagú csoportok éppen úgy, mint minden közösség, örökké akarnak élni, örökké és örökké fiatalon. (Csányi Vilmos)
- És mi visszük a tüzet. (a fiú Cormac McCarthy Az út című regényében)
- De a földrajz és annak ismerete, hogy miként alakultak ki és maradtak fenn a nemzetek az adott földrajzi körülmények között, továbbra is kulcsfontosságú, ha meg akarjuk érteni a világ jelenét és jövőjét. (Tim Marshall)
- A konzervatívok számára a politika az emberi és közösségi lét fontos, kiküszöbölhetetlen része, de nem elsődleges célja vagy eszköze. (Körösényi András és Mándi Tibor)
- Csak a jelen legmagasabb erőiből értelmezhetitek a múltat: csak a legnemesebb tulajdonságaitok leghatásosabb bevetésével fogjátok kitalálni, mi tudnivaló, megőriznivaló és nagy mindabban, ami elmúlt. (Friedrich Nietzsche)
- Jól sejtik a valódi baloldal – nem a baloldalnak nevezett eklektikus „ellenzék” – ellenfelei és gyanúsítói, hogy a köztársasági baloldal voltaképpen puritán: például ma elvárná tőlünk a fogyasztásunk mérséklését a klímakatasztrófa megelőzése érdekében, elvárná a leggazdagabbaktól, hogy többet adózzanak a szegények javára, elvárná az eddig hatalmaskodó férfiaktól, hogy egyenlő felekként bánjanak a mostanáig alárendelt helyzetű nőkkel a nemi kapcsolatokban (amihez az kellene, hogy megváltozzunk, ami kényelmetlen és fáradságos), elvárná, hogy nagylelkűen bánjunk az idegenekkel, és áldozatot hozzunk olyan emberek javára, akiket nem ismerünk – röviden: hogy lemondjunk előnyökről, és vállaljunk hátrányokat az erény (azaz az egyetemes egyenlőség tana) kedvéért. (Tamás Gáspár Miklós)
- Bíró Jenő úr "erkölcsi lény" volt, vagyis abban a hitben növekedett fel, hogy az ember nem azért jön a világra, mintha itt valami különösen jól érezhetnők magunkat, hanem azért, hogy megfeleljünk bizonyos kötelességeknek, melyek eredetükben és céljaikban meglehetősen rejtelmesek ugyan, de azért igenis léteznek és parancsolnak. (Ambrus Zoltán)
- Két dolog tölti el lelkemet annál újabb és annál növekvőbb tisztelettel és csodálattal, minél többször és tartósabban foglalkozik vele gondolkodásom: a csillagos ég felettem és az erkölcsi törvény bennem. (Immanuel Kant)
- Tilos például azt írni, hogy "Nagyanya olyan, mint egy Boszorka", de azt szabad írni, hogy "Az emberek úgy nevezik Nagyanyát, hogy a Boszorka." (Lucas és Klaus Agota Kristof Trilógia című regényében)
- Megbántam, hogy kimentem. (Agota Kristof)
- Ferenc ekkor határozhatta el, hogy azt az elviselhetetlen megalázottságot, amelyet az alacsonyabb rendűsége okoz, nem úgy fogja legyőzni, hogy külsőleg a németekhez hasonul, hanem azzal, hogy belülről szünteti meg azt az üregességet, amitől fogást találhat rajta a megvetés — hiszen épp a barbárság vádja azért érinthette olyan fájón, mert maga is saját barbárságától rettegett a legjobban. (Török Sophie Péterfy Gergely Kitömött barbár című regényében)
- Mivel a Rákóczi vezette szabadságharc idején jelentős hadászati szerepet játszott az erősség, az osztrákok 1713-ban, hadgyakorlat ürügyén felgyújtották, azóta rom. (Somorjai Ferenc)
- (Hányszor láttam őt később, ahogy a Szent Anna utcai lakásunk kertjében a zárdáéval közös kerítésre könyököl, átnéz a zárdakertbe, ahol málna- és ribizlibokrok között suhantak az apácák, sosem fordítva arcukat a szomszéd épület, a mi házunk felé, s keresi pillantásával azt, akiről pedig tudta, soha nem láthatja már, Stillmungust, az egyetlent, aki már akkor megsejtette Jablonczay Lenke biológiai képletét, mikor ilyesmire nemhogy egy apácának, de egy tisztességes fiatal nőnek se volt szabad gondolnia Magyarországon.) (Szabó Magda)
- Azért kellene békén hagyni a működő rendszereket, mert nem tudjuk, melyik az a bizonyos utolsó, végzetes szegecs. (Jordán Ferenc)
- Eszerint nem a hatalmi és/vagy értékbeli preferenciaváltás tematikai jellege és mikéntje adja a problémát, tehát már nemcsak az, hogy "Caliban casts out Ariel", hanem hogy lehetséges egyáltalán olyan beszédmód, amelyben valaki casts out (Kabdebó Lóránt)
- Azt mondom tehát: lehet elkerülhetetlennek és sorsszerűnek tartani a haladást anélkül, hogy kedve lenne az embernek még hurrázva hajszolni is — amire, úgy gondolom, a haladásnak nincs is szüksége. (Thomas Mann)
- És bár korántsem vagyok észdemokrata, korántsem vagyok híve "az emberek egyenlősége" tételének, a szív demokratizmusában olyan tulajdonságot látok, amelynek hiánya ámulatba ejt. (Thomas Mann)
- Bár még ki kell derítenünk, pontosan hogyan változtatják meg a gondolatok az agy szerkezetét, annyi már egyértelmű, hogy megváltoztatják, így a Descartes által az elme és az agy közé húzott vastag vonal egyre inkább szaggatottá válik. (Norman Doidge)
- A konzervatizmus politikai erkölcse mindkét fajta cselekvés szükségességét fölismeri, fő kortárs ellenfelei — a liberalizmus és a szocializmus — azonban a felvilágosodás hitének vállalása miatt a rossz elterjedtségének jelentőségét óhatatlanul alábecsülik. (John Kekes)
- Főleg, hogy tudná egy irodalmi mű megmondani nekem, hogy mi az igazság? (Harald Hardrada)
- De épp ebben az órában egy kelekótya félszerzet kezébe adni és elküldeni vele egyenest az Ellenség földjére, mint ahogy te tetted és ez az én fiam itt, őrültség! (Denethor király J.R.R. Tolkien A Gyűrűk Ura című könyvében)
- Szókratész helyesen gondolta, hogy a jó élet összhangba hozza az értelmet, az erkölcsöt és a boldogságot, de helytelenül tételezte föl, hogy az ésszerű és erkölcsös élet mindenképpen boldog lesz, illetve, hogy a boldog életnek ésszerűnek és erkölcsösnek kell lennie. (John Kekes)
- Az élet teljesen haszontalan, értelmetlen, egy aberráció, végtelen szenvedés, egy Anti-Isten találmánya, akinek a gonoszsága meghaladja a felfogóképességünket. (Lucas vagy Klaus Agota Kristof Trilógia című regényében)
- Kicsoda hős, ha ő nem? (Kosztolányi Dezső)
- Az emberélet útjának felén
egy nagy sötétlő erdőbe jutottam,
mivel az igaz útat nem lelém. (Dante Alighieri) - Szóval, mi is a különbség a kétféle viselkedés között, vagyis egy agresszív elnyomó hatalom ellenében fölmerülő kritikák normatívan fogalmazó lenyomása (ez a "jól kellett viselkedni"), illetve az "átlagos" alkalmazkodás (azaz a "nem-lázadás", ill. a lázadás őrületnek való nyilvánítása) között? (pontilyen)
- Hogy jöttem lefelé a halk és hüvös árral,
a vontatók sora egyszerre elmaradt:
versenyt nyilazta egy hajrázó indián-raj
festett karókra vert, meztelen húsukat. (Arthur Rimbaud) - Miért nem jó neked itthon? (Vibeke Moesko Péter Bontás című novellájában)
- Te ma megmentettél egy életet. (egy hajléktalan a Boráros téren)
- Háborúban állunk. (Emmanuel Macron és Orbán Viktor)
- A lepra eltűnik ugyan s a leprás alakja szinte teljesen kitörlődik az emberek emlékezetéből, ám ezek a struktúrák érintetlenek maradnak. (Michel Foucault)
- Wer am meisten liebt, ist der Unterlegene, und muß leiden. (Thomas Mann)
- A mintázatok keresésére irányuló hajlamunk egyik legfőbb következménye (vagy talán ez inkább az oka), hogy az agy nagyon rosszul viseli a véletlenszerűséget. (Dean Burnett)
- Nemcsak azok a történetek fontosak, amit másoknak, hanem azok is, amit magunknak mesélünk magunkról. (László Móni)
- Nem tanácsos nekirugaszkodni az írásnak, ha napközben nincs lehetőségünk többórás, állandó ritmusú gyaloglásra. (Michel Houellebecq)
- Hogy "énnekem itt van az otthonom, s ha maguk férfiak szétszóródnak is, énnekem itt kell maradnom": az őnekik logikátlan, asszonyi beszéd. (Égető Eszter Németh László azonos című regényében)
- Nem érted, hogy úgy hívják? (Róbert Gida A.A. Milne Micimackó című könyvében)
- A bizalomhiány növeli a tranzakciók költségeit. (Bod Péter Ákos)
- Örülök, hogy megírtam, mert ez olyan fehér folt volt nekem, soha nem írtam erről a világról, mert nem gondoltam azt, hogy ez az én dolgom lenne, de hát előbb-utóbb, ahogy öregszik az ember, egyre inkább kiderül, hogy minden az ő dolga. (Spiró György)
- A gazdaság rendszere nem tud gyógyítani vagy oktatni, a politika rendszere nem képes megoldani a gazdaság problémáit, a morál nem képes profitot termelni, a művészet rendszerében nem születnek tudományos eredmények, a tudósok nem művészeti alkotások formájában teszik közzé kutatásaik eredményeit. (Szajbély Mihály)
- Peel eltávolítását valószínűleg azért határozta el a Black Lives Matter mozgalom, mert összetévesztették apjával, Sir Robert Peel textilgyárossal és parlamenti képviselővel, aki a textilipar szempontjából hátrányosnak tartotta és ellenezte a rabszolgaság eltörlését. (Zsuppán András)
- Mindnyájan csak egy-két évtizedig élünk igazán, életünk első évtizedeiben. (Esti Kornél Kosztolányi Dezső Barkochba című novellájában)
- A növények és az állatok szétválasztása amúgy is önkényes, és az élelem megszerzésének mikéntjén alapul. (Peter Wohlleben)
- Az biztos, hogy minden konzervdobozon, üvegen és sokféle dobozon, amelyek ezt a fajta élelmiszert tartalmazzák, feltüntetik azt az időpontot, amely után a fogyasztásuk nem ajánlott, sőt bizonyos esetekben veszélyes is lehet, ám a népi bölcsesség eredményeképpen bekerült a köztudatba egy mindenképpen megcáfolhatatlan mondás, amely egybecsengett egy régen nem használt másikkal, ha a szem nem lát, nem érez a szív, mondták valamikor, most pedig, ha a szem nem lát, nincs baja a gyomornak, ezért esznek meg manapság annyi szemetet. (José Saramago)
- Mélyen hiszem — idős emberként, aki egy napon, a nem is olyan távoli jövőben szintén meghal, és pszichiáterként, aki évtizedeket töltött a halálszorongás témájával —, hogy a szembesülés a halállal nem Pandora kártékony szelencéjét nyitja meg, hanem valódibb életet eredményezhet, méghozzá jóval nagyobb együttérzéssel a szívünkben. (Irvin D. Yalom)
- Ha a futball ér is valamit ezekben az elcseszett időkben (amikor emberek a kórházban fekszenek és a világ kifordulni látszik a négy sarkából), akkor legyen annak az üzenete, hogy senki ne adja fel, hogy küzdjünk az utolsó pillanatig! (Unai Bustinza)
- A tartalom belül van, a tartalom az, ahogyan én mindezt átéltem; amit éreztem, gondoltam, hittem, reméltem közben. (Csöncsön)
